A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉSRŐL EGYSZERŰEN

A munkaerő-kölcsönzés célja a személyi költségek optimalizálása – olyan helyzetet teremteni, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Ilyen esetekben célszerűbb a tapasztalt munkatársakat saját állományban hagyni és ösztönözni, a kék galléros pozícióban dolgozókat pedig kiszervezni. Különösen akkor, ha ezekre az alkalmazottakra szezonálisan van szükség – nincs értelme egész évben saját állományban tartani és fizetni őket. A munkaerő-kölcsönzés egy rugalmas vezetői eszköz, mely optimalizálja a költségvetést és mindenkit elégedetté tesz. Olvassa el cikkünket, hogy megtudja, hogyan működik ez a folyamat Magyarországon.

 

---

Mi a munkaerő-kölcsönzés egyszerűen megfogalmazva

A kölcsönzés már régóta nemcsak a pénzről szól, hanem más területekre is kiterjedt. A kölcsönzés a hitelfelvétel egy olyan formája, amelyben a címzett egy bizonyos ideig díj ellenében használja a tulajdonos által átadott tárgyat. Korábban az ilyen kapcsolatok a vagyontárgyakhoz kapcsolódtak, de a 20. század óta a munkavállalókra is alkalmazzák.

Egyszerűbben fogalmazva, a mi esetünkben a kölcsönzés nem más, mint maga a munkaerő bérbeadása. A különbség a kölcsönzés és a bérbeadás között az, hogy a második esetben a tárgyat bérlő személy lehet magánszemély, míg az első esetben kizárólag jogi személy. Egy ilyen együttmüködés 3 felet érint: a bérbeadót (munkaerő-kölcsönző), a munkavállalót és a bérlőt (ügyfelet).

Az ilyen típusú együttműködéshez a következő feltételeknek kell teljesülnie:

1. Szerződéskötés – a felek hivatalos megállapodást írnak alá.
2. Átmeneti korlátozások vagy határidők megszabása – a felek megegyeznek az együttműködés futamidejéről és annak feltételeiről.
3. Kifizetések – a munkavállalói díjakon és a kapcsolódó adókon kívül a szolgáltatás díja is átutalásra kerül az azt biztosító vállalathoz.
4. Az együttműködés végén a munkavállaló visszakerül a munkaerő-kölcsönzőhöz, vagy az ügyfél tartósan alkalmazza saját állományában közös megállapodás keretein belül.

Ha egy cégnek nincs elég dolgozója, akkor egy olyan vállalathoz fordul segítségért, amely azzal foglalkozik, hogy biztosítja a szükséges munkaerőt. Ez leggyakrabban a szezonális tevékenységek kapcsán merül fel.

 

---

 

A munkaerő-kölcsönzés előnyei

A munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő és a munkavállalók is hasznot húznak az effajta együttműködésből.

Amit az igénybevevő kap :

1. Lehetőséget kap a munkavállalók kipróbálására, szakmai képességeik felmérésére a munkájuk során a törvény által a próbaidőre előírt idő betartása nélkül.
2. Rugalmasságot a személyzeti tervezésben. Bármilyen körülményekhez alkalmazkodhat. Nem lesz munkaerőhiány, még akkor sem, ha a törvény korlátozza a cég létszámát.
3. Költségcsökkentés a munkavállalók rövid távú feladatok ellátására történő alkalmazásával.
4. Nincs szükség a számvitelhez és -menedzsmenthez kapcsolódó munkák elvégzésére. Ez azt is jelenti, hogy nincs szükség tapasztalt HR-es szakemberek alkalmazására.
5. Magasan képzett munkavállalók alkalmazása a munkaerő-kölcsönző ügynökség által végzett előzetes kiválasztásnak köszönhetően.
6. Szükség esetén a munkavállalók többszöri toborzása. Annyiszor cserélheti őket, ahányszor csak akarja anélkül, hogy jogi felelősségre vonástól kellene tartania.
7. A munkaerő ideiglenes munkaképtelensége miatti leállások megszüntetése.
8. Nincs szükség az elbocsátással kapcsolatos ügyek intézésére, ha már nincs szükség a személyzetre.
9. Az elégedetlen alkalmazottakkal kapcsolatos minden problémát a munkaerő-kölcsönző old meg.

 

Amit a munkavállalók kapnak:

• lehetőséget kapnak arra, hogy a legjobb vállalatoknál dolgozzanak;
• közvetlen foglalkoztatás egy munkaerő-kölcsönző ügynökségnél;
• fix beosztás;
• stabil fizetés;
• rugalmas munkaidő;
• biztos jövedelem;
• lehetőség arra, hogy bekerüljön a munkaadó saját személyi állományába.

 

 

A kölcsönbe vevő “kész” munkavállalókat kap, így nem vonja el a figyelmét a fontos üzleti ügyekről a munkaerő alkalmazása, de a kapott alkalmazottakat folyamatosan ellenőrizni tudja, így átláthatóvá válik számára a munkaerő minősége. Az esetleg lebetegedett munkaerő helyettesítésének a megoldása és a juttatások kifizetése szintén a munkaerő-kölcsönzőre hárul. Ugyanakkor az emberek lehetőséget kapnak arra, hogy alkalmazkodjanak a kollektívához.

A diákok, az alacsony és a magas képesítéssel rendelkező szakemberek gyakran jelentkeznek részmunkaidős foglalkoztatásra. Egyes munkavállalóknak ugyanis könnyebb rendszeresen munkahelyet váltani, mint nap mint nap ugyanott dolgozni.

---

Hogyan működik a munkaerő-kölcsönzés

Az ügyfél összeállít egy listát az igényeiről és meghatározza a munkavállalók számát, valamint a szükséges készségeket, a képzettségi szintet és a megállapodás időtartamát. Az együttműködés időtartama a kiszabott céltól függ. Rövid időtartamú (legfeljebb három hónapos) kölcsönöket az ünnepi szezonban, tartós betegség idejére, kiállításokra, konferenciákra, projektmunkára, üzleti találkozókra és piackutatásra szoktak igényelni. Egyes vállalkozásoknak bizonyos időszakokban alacsonyan képzett munkaerőre van szükségük. Ezek közé tartoznak a szállodák, éttermek, gyógyfürdők, növénytermesztő gazdaságok stb.

Hosszú távú (legfeljebb 5 éves) kölcsönzésre akkor van szükség, ha a kölcsönző fél nem tervezi bővíteni a saját munkavállalóinak az állományát. Előfordul, hogy csak ideiglenesen van szükség magasan képzett szakemberre, amelyet egy egyszerű hirdetés útján nem lehet megtalálni.

A kölcsönző speciális módszerekkel toboroz személyzetet. A jutalékok összegét, az állomány fizetését, a feladatokat és annak ütemezését minden esetben a kölcsönbe vevővel egyeztetik. A kapcsolat a munkavállalók és a munkaerő-kölcsönző ügynökség (munkaszerződés), valamint az utóbbi és az ügyfél (polgári jogi szerződés) között szerződésekben ölt formát. Ezt követően az emberek már a munkáltató rendelkezésére állnak.

---

 

Kölcsönzött személyzetekkel szerzett tapasztalatok más országokban

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (Genf) szerint a kiszervezett foglalkoztatás a teljes foglalkoztatás 1-6%-át teszi ki. Ez az arány többek között a Fülöp-szigeteken, Zambiában, Indiában, Izraelben és Dél-Koreában a legmagasabb. Világszerte mintegy 40 millió ember talált ilyen módon munkát, a legtöbben az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban és Európában élnek.

Számos ország betiltotta a munkaerő-kölcsönzés alkalmazását vagy korlátozásokat vezetett be. Argentínában, Magyarországon, Marokkóban, Lengyelországban, Marokkóba jogilag nem megengedett a sztrájkoló munkavállalók ilyen módon történő helyettesítése. Néhány országban bevett szokás, hogy ezt a rendelkezést a kollektív szerződésekbe foglalják (Norvégia, Dánia, Svédország). A Munkaadók Nemzetközi Szövetségének magatartási kódexe is tartalmaz ilyen záradékot. A kölcsönzés gyakran tilos, ha a munka veszélyes, vagy ha létszámcsökkentésre kerül sor.

 

 

Mintegy 100 ország fogadott el rendelkezéseket a munkaerő-kölcsönzést illetően. Ezek korlátozzák a szerződés időtartamát és a meghosszabbításának a számát. Egy munkavállalót a legtöbb esetben legfeljebb 5 évre lehet így alkalmazni.

Szinte mindenhol tilos a kölcsönzött munkaerőt saját állományként használni hivatalosan meglévő saját munkaerő állomány nélkül. Ebben az esetben a hiányt csak állandó személy felvételével szabad pótolni.

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság az együttműködés fontos szempontjává vált. Olaszországban, Franciaországban, Dél-Afrikában, Namíbiában stb. törvényt fogadtak el a munkáltató és a munkaerő-kölcsönző közös felelősségéről a megfelelő munkakörülmények biztosításának az érdekében.

---

A munkavállalók kölcsönzésének jellemzői Magyarországon

Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés fogalmát az ideiglenes munkaerő kiszervezésével azonosítják. Hasonlóságok merülnek fel akkor is, amikor a munkavállalókat kiveszik a vállalatból és átadják egy munkaerő-kölcsönzőnek – ezt a műveletet outstaffing-nak nevezik. A munkaerő-kölcsönzés fő különbsége az előbbihez képest az, hogy a kölcsönzött személyzetet állandó jelleggel a kölcsönbeadónál tartják nyilván. Nem mondanak fel neki még akkor sem, amikor a megrendelőnek már nincs szüksége rájuk .

A fejlett cégek már régóta megértették munkaerő-kölcsönzésben rejlő előnyöket és aktívan használják a munkaerő-kölcsönző ügynökségek szolgáltatásait.

Azonban nem mindenki áll készen erre.

Bár hasonló helyzetben mondjuk  a labdarúgóklubok közötti átigazolás nem szokta meglepni az embereket, ez pedig egy nagyon hasonló üzleti stratégiát követ.

A legismertebb cégek, melyek Magyarországon folyamatosan igénybe veszik az ilyen formájú kölcsönzést az Audi, a Flex, a Pepco, a Geis stb.

---

 

Hogyan szabályozza az állam a munkaerő-kölcsönzést

Magyarországon a munkaerő-kölcsönzést a következő jogi keretrendszer szabályozza:

1. A munkaerő-kölcsönző vállalkozások engedélyezése: A munkaerő-kölcsönzés tevékenységét csak erre a célra engedéllyel rendelkező vállalkozások végezhetik. Az engedélyezési eljárást az ezzel a hatáskörrel rendelkező szerv, azaz az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFK) végzi.
2. Jogszabályok és munkajogi védelem: A munkaerő-kölcsönzés a Munka törvénykönyvére (Mt.) vonatkozó rendelkezés alapján működik. A kölcsönzött munkavállalók ugyanazokkal a jogokkal és védelemmel rendelkeznek, mint a közvetlenül alkalmazott munkavállalók. Ez magában foglalja a munkabér, a munkaidő, a szabadság, az egészségvédelem, a munkavédelem és egyéb munkajogi előírások betartását.
3. Kollektív szerződések: A munkaerő-kölcsönzésben résztvevő vállalkozásoknak kötelező a kollektív szerződésben foglaltakat betartani. A kollektív szerződés rögzíti a munkavállalók jogait és kötelezettségeit, valamint a munkaadó és munkavállaló közötti viszonyt.
4. Felügyelet és ellenőrzés: A munkaerő-kölcsönző vállalkozások tevékenységét a hatóságok felügyelik és ellenőrzik. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felelős a munkavédelmi és munkaügyi előírások betartásának az ellenőrzéséért.
5. Munkaerő-kölcsönzési szerződés: A munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönző és a foglalkoztatást igénylő vállalkozás között munkaerő-kölcsönzési szerződést kell kötni. Ez a szerződés rögzíti a felek jogait, kötelezettségeit, a munkakörülményeket és a díjazás módját.

 

A Kereskedelmi és a Polgári Törvénykönyv a lízingviszonyok tárgyaként kizárólag a vagyont határozza meg. A rendeletek a munkaerő kölcsönzését sem sorolják a szolgáltatások közé. Ugyanakkor, egyikük sem tartalmaz közvetlen tilalmat a kölcsönzött munkavállalók bérbeadására, ahogyan a foglalkoztatási törvény sem. Ez utóbbi lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy munkavállalóikat egy másik vállalathoz küldjék dolgozni, ha erről kollektív szerződés rendelkezik.

A külföldi munkavállalás engedély nélkül nem lehetséges. Korlátozások vonatkoznak a munkaerő-kölcsönzésre is. Az a terület, ahol ez nem ajánlott, a tőkeépítés.

---

Hasznos tippek, ha kölcsönzést szeretne igénybe venni

Ha azt szeretné, hogy a munkaerő-kölcsönzés megfeleljen az elvárásainak, akkor a következő lépéseket vegye figyelembe, mielőtt igénybe venné a szolgáltatást:

1. Egyértelműen és előre határozza meg  az igényeit és közölje azokat a munkaerő-kölcsönzővel.
2. Fordítson figyelmet arra, hogy a kölcsönzéssel foglalkozó cégnek van-e tapasztalata ezen a területen.
3. Határozza meg az emberekkel kapcsolatos felelősségvállalását.
4. Válassza ki a munkavállalókat a pozíciók iránti igényeknek megfelelően.
5. Ellenőrizze, hogy a kölcsönző megfelel-e minden jogi és munkavédelmi szempontból.
6. Valamint ellenőrizze, hogy a kölcsönző cég minden téren kész-e teljes körű ügyintézést vállalni.

 

 

A SUN ONE 2009 óta toboroz és kölcsönöz személyzetet. Ez idő alatt egy több mint 3000 munkakeresőből álló adatbázist sikerült létrehoznunk. Cégünk elsősorban rakodók, targoncavezetők, komissiózók, csomagolók, pénztárosok, eladók, hegesztők stb. ideiglenes munkaerő kölcsönzésére szakosodott. A  vállalkozások ma már Magyarország-szerte igénybe veszik a SUN ONE szolgáltatásait.

---